JÓZSEF ATTILA
József Attila (1905-1937)
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfõzõ munkás, anyja Põcze Borbála (1875-1919)
mosónõ. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban
már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A
kisfiút a Gyermekvédõ Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre;
1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek.
Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán
férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került
gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg.
Megismerkedik Juhász Gyulával, az õ segítségével és elõszavával jelent meg elsõ
verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a
szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta
szívvel c. verséért eltanácsolták. A költõ õsszel a bécsi egyetemen hallgatott
elõadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal,
Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne elõadásait hallgatta; tagja
lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre.
1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is
járt. Kosztolányi Dezsõ segítõ barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fûzte
a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai
tanulmányútja eltávolította õket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták
Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek
Judit kétkezi munkával keresett jövedelmébõl. 1932-ben Illyés Gyulával és
Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a
féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, késõbb Hatvany Bertalan
támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte;
1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista
mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és
antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus
kezelõje, Gyömrõi Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg
különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.
A Szép Szó egyik szerkesztõje lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd
jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt
elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a
Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói
panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát.
1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdõdött.
1948-ban életmûvét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Költészete
kezdetben a Nyugat hatását mutatja, jól formált versei leginkább
realisztikusságukkal vagy különös bensõségességükkel hívhatják fel magukra a
figyelmet (Rög a röghöz). A kozmosz éneke c. szonettkoszorúja részleteiben már
megelõlegezi a késõbbi kiteljesedést. Az avantgárd különbözõ irányaival
kapcsolatba kerülve részben elemi erejû változások közeledésérõl (Nem én kiáltok),
részben a modern nagyváros ellentmondásos világáról ad képet (Szép nyári este
van), részben õsi igézések, népdalok és sanzonok, máskor mesék vagy zsánerképek
hagyományosabb szemléleti elemeit társítja merész, esetleg éppen bizarr
asszociációkkal
(A hetedik, Klárisok, Áldalak búval, vigalommal, Medáliák, Medvetánc). Néha a
szelídséget hirdeti (Tanítások), ismételten megszólal azonban soraiban a
szociális lázongás is (Tiszta szívvel, Végül). Ez a harmincas évek elején
forradalmisággá erõsödött, tudatos politikai költészetet hozva létre (Szocialisták,
Tömeg, A város peremén, Mondd, mit érlel ...) Nem kerülték el azonban figyelmét
az élet parányi mozzanatai sem (Hangya). Erõsödött benne az e
works in
- (CSAK AZ OLVASSA...)
- (IME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT...)
- (KARÓVAL JÖTTÉL...)
- ALTATÓ
- AMIT SZIVEDBE REJTESZ
- ARS POETICA
- KERTÉSZ LESZEK
- KOPOGTATÁS NÉLKÜL
- MAMA
- NEM EMEL FÖL
- NEM ÉN KIÁLTOK
- REMÉNYTELENÜL
- SZÜLETÉSNAPOMRA
- TISZTA SZÍVVEL
- TUDOD, HOGY NINCS BOCSÁNAT
- ÁLDALAK BÚVAL, VIGALOMMAL
- ÓDA
- ÜLNI, ÁLLNI, ÖLNI, HALNI