Kassák Lajos (1887, Érsekújvár - 1967, Budapest)

Lakatosinasként kezdett dolgozni, 1904-tol Újpesten élt. 1909-ben európai körutat tett. Képzomuvészként autodidakta. Az 1910-es években irodalmi tevékenységével tunt ki. Költo, író és lapszerkeszto. Körülötte csoportosultak a magyar aktivista fiatalok. 1915-ben indította meg a TETT címu antimilitarista szellemu expresszionista folyóiratot, amelynek betiltása után 1916-19 között Budapesten és emigrációja után 1920-25 között Bécsben szerkesztette a MÁ-t, a magyar avantgarde legrangosabb lapját. Képzomuvészeti tevékenysége Bécsben vált jelentossé Bortnyik Sándorral egy idoben készített képarchitektúráival. Magyar és német nyelven adta közre Képarchitektúra címu manifesztumát. 1920-tól dadaista kollázsokat, késobb sikkonstruktivista kompozíciókat, szobrokat, kioszkterveket készített. Eloadóesteket is szervezett Bécsben, 1924-ben kiállítása volt a Galerie Würthle-ben Bécsben és a Der Sturm galériájában Berlinben. Kapcsolódott a különbözo konstruktivista központokhoz, összeköto szerepet játszott közöttük. 1926-ban Párizsban járt, majd végleg visszatért Budapestre. Az 1930-40-es években ismét írói és lapszerkesztoi munkássága dominált. A Munka, Alkotás, Kortárs c. folyóiratok szerkesztojeként dolgozott. 1950-tol, amikor irodalomszervezoként politikai okokból vissza kellett vonulnia, ismét képzomuvészeti tevékenységet folytatott. 1957-ben kiállítása nyílt Budapesten és Székesfehérváron. 1960-, 1962-, 1963-ban Párizsban a Denise Renée Galériában. Ettol kezdve mind nagyobb szerepet játszott mint az avantgarde mozgalmak egyik alapító mestere. Festményei, képarchitektúrái és kollázsai a nemzetközi dada és konstruktivista kiállítások állandó szereploi.