Csokonai vitéz Mihály: Konstancinápoly
Amint a Bosporus Európát mossa,
Másfelõl Ázsia partjait csapdossa,
Itt büszke habjai dicsekedve folynak
Kevély fala alatt Konstancinápolynak,
E másik Rómának pompás düledéki
Borzasztó árnyékot bocsátanak néki.
De jöszte be, Múzsám, a városba velem,
Téged nem rettenthet itt semmi félelem.
Mennyi kincs, óh Múzsám! mely sok gyöngy s patyolat,
Mennyi nép, melyet visz csak egy parancsolat!
A tágas utcákon sok veres selyembe
Õltözött törökök találkoznak szembe.
Kevélyen ugratják az arabs paripát,
Szíván ázsiai dohánnyal tõlt pipát.
Csillámló kardjoknak gazdag brilliántja
Az olcsó aranyat megvetéssel szántja.
Itt néz ki egy dáma, de irígy fátyola
Minden szépségeket tõlünk béburkola.
Jer, Múzsám, láthatsz még sok száz szebbet szembe,
Hogyha bémégy ama firhangos hárembe.
Ez olyan magazin, vagy inkább kalitka,
Amelyben csirippol a császárnak titka.
Oly templomsekrestye, melyben a zultánnak
Erõt, egészséget sok hívek kívánnak.
És ha érkezése hallatik Szelimnek,
Sok száz elõkontyú turbékol egy hímnek.
Mikor excerpálni akar únalmába,
Bémegyen e dáma-bibliothékába,
Hol sok ázsiai pergamen membrána
Író pennájának megnyílni kívánna.
De kisiess, Múzsám, mert majd a császárnak
Dactilust éneklõ múzsáihoz zárnak.
A szemfûl heréltek utánad zúdulnak,
Jer más oldalára a fénylõ Stambulnak.
A roppant templomok, nézd, miként kérkednek
Nevével a bennek lakó Muhamednek!
Amelyekbe sok szent bõgéseket halla
Az ezekben igen gyönyörködõ Alla,
Ki örûl, hogy nevét a felhõkre hányja
Zõld selyem turbánban fénylõ muzulmánja,
S könyörûlvén hozzá esdeklõ táborán,
Szentebb lesz az ilyet ígérõ Alkorán.
Ti is itt állotok, kõszálnyi mecsetek,
Melyek a fellegek közé rejteztetek!
Hegyes tetõtöknek aranyozott holdja
Fényével az égi holdak számát toldja.
Óh, e népre, óh mely sûrû felhõt vona
A szentség színével bémázolt babona!
Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!
Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság?
Míg ûlsz a királyok koronáján, kincsén?
A vitézek kardján s a népek bilincsén?
Míg az emberi nem hajdan a természet
Együgyû keblében nyugva heverészett,
Nem emelted még ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Go to begin of the document
Go to previous page
Go to next page
Go to the end of document
