Omar Khajjám: RUBÁÍK
(Antallffy Endre fordítása)
1.
reggel, a a mi csapszékünkbõl
Hogy: Oh, kocsmák vad tivornyázója
Kelj fel /ébredj/, töltsük meg a borospoharat,
Mielõtt õk töltik meg borospoharunkat /mielõtt meghalunk/
2.
Ha te nem iszol, ne támadj rá a részegekre
Ha /kezet nyujt felém, térek
Te hogy: bort nem iszom
Száz dolgot mívelsz, minek a bor/okozta lealacsonyodás/ nem lehet.
3.
Nem ember az, akit az emberek megvetnek
A gonosznak a félelmébõl jónak tartják õt.
A korhely, ki mutatja, mintha adna jót /jóval lenne/
Az összes cimborák meghitten bánnak vele.
4.
Amikor vizbõl és agyagból az alkotómegteremtett engem
Ugy intézkedett, hogy sorsom bajaival megbarátkozzam.
Folyton tiltasz engem még a bortól is,
A magam üres keze nekem elég akadály
5.
Mivel senkinek sincs a holnapra,
Most vidámitsd fel ezt a bús szívet.
Bort igyál! holdfénynél, kedvesem,
/a hold még sokszor eljön és bennünket nem talál.
12.
Kelj fel és jere bálvány, szivem végett
Old meg szépségeddel nehézséget/?/
Egy kancsót hogy igyunk
Mielõtt kancsót csinálnának porunkból.
13.
Mikor elmulok borral mossatok meg Halotti imát borról és kehelyrõl mondjatok nekem
Akartok a feltámadás napján megtalálni engem
A kocsma/?/ a porából szimatoljatok ki engem
14.
A tiszta borból rubin bor lett lényegem
Panasszal jött ki kezembõl poharam
Elég ha iszunk bort melegünkben --Gyõzzük a bort és a bor legyõz bennünket
15.
Vidám --nem lett a bánattal teli szív
Eltávozásod -- szomoruvá tette a vidám szívet.
Én a világ, keserüségét veled édessé tettem
De elválásod keserüségében mit tegyek a világgal?
16.
Addig, amig szinem és illatom szép nekem
Amig liliom az én arcom, és mint ciprus az én Nem lehet tudni, hogy kiben a por-vigalomházban /porhüvelyben/
---miért
ez bahr-i
17.
...miért a remény ebben ócska szerájban
...ebbe a birodalomba helyezte istenét.
Bidr=mikor kiván leülni állásból /ez pa/
Megragadja kezét mondva fel, tovább.
...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Go to begin of the document
Go to previous page
Go to next page
Go to the end of document
