ADY ENDRE
Ady Endre (1877 -1919)
Ady Endre világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költõje, Petõfi
óta a következõ új fõszereplõ, akinek jelentõségéhez egészen József Attila
fellépéséig senki sem fogható.
Amikor huszonkilenc éves korában az Új versekkel az irodalom és az irodalmi
harcok kellõs közepére kerül, már hosszú út áll mögötte. Szegény sorsú. de nagy
történelmi múltú, szilágysági kisnemesi család sarja. Diákkorától fogva versel.
Érettségi után jogásznak indul, de hamar elcsábítja az újságírás. Debrecenben
hírlapíró, itt jelenik meg elsõ verseskönyve, amelyen még erõsen érzõdik
Reviczky hatása, és amelyhez az ifjúság körében népszerû Ábrányi Emiltõl kér
elõszót. Debrecenbõl kerül Nagyváradra újságírónak. Ez a város döntõ élményeket
ad. Gyorsan fejlõdõ polgárváros, amelynek izgatott értelmisége nem is Budapest
vagy Bécs, hanem Párizs felé tekint. Ott érlelõdik az új magyar irodalom. Mûvelt
írókkal, költõkkel, újságírókkal barátkozik össze, köztük Bíró Lajossal, az új
magyar novellairodalom egyik legkitûnõbb mûvészével, aki mindhalálig az egyik
legjobb barátja marad. Ezeknek a körében ismeri meg a polgári radikalizmus
eszméit, de a divatos filozófusokat -Schopenhauert, Nietzschét -is, itt
találkozik elõbb Marx nevével, majd mûveivel. Ebben a nagyváradi körben érik
nagy politikai publicistává. Ady ugyanis költõi nagysága mellett a magyar
politikai újságírásnak a legnagyobb alakja, és már eszmében-stílusban teljesen
kiérett publicista, amikor költõként megtalálja a saját hangját. Nagyváradon
jelenik meg második verseskönyve, amelynek néhány darabja majd bele fog kerülni
az Új versek kötetébe is. És itt találkozik Lédával, a nagy szerelemmel. A
mûvelt, szenvedélyes nagypolgári asszony közvetíti Adyhoz a modem francia
költõket, õ bírja rá szerelmét, hogy franciául tanuljon, majd együtt utaznak
Párizsba. Csaknem egy évet töltenek ott és a Riviérán. Franciaországban születik
az Új versek nagy része.
Ady az elmaradott vidékrõl és a sok mindenben még falusias Debrecenbõl került
Nagyváradra. Nagyvárad a számára a város élményét adta. De onnét egyenesen
Párizsba került, és csak Párizs után Budapestre. Budapest pedig elmaradott vidék
volt Párizs után. De itt lett az új magyar irodalom vezére. Az újat akaró költõk,
kritikusok azonnal felismerték benne a kor végre porondra lépõ, nagy alakját.
Ady léte indokolta a Nyugat megindítását, ahol az õ körébe csoportosulhatott
mindenki, aki újat akart. De az elsõ lépést itt is Nagyvárad tette. 1908-ban
Nagyváradon jelent meg A Holnap címû antológia, amelyben Ady mellett az új hangú
költõk egész sora jelentkezett, köztük Babits Mihály, Balázs Béla, Juhász Gyula.
A Holnap volt az elsõ lépés a Nyugat felé. A Nyugatot Ignotus teremtette meg, õ
volt a vezér-kritikus, és Osvát Ernõ a szerkesztõ. A munkatársak törzse A Holnap
gárdája, de azonnal ott volt már Móricz Zsigmond, nemsokára Kosztolányi,
Karinthy és Füst Milán, majd Tóth Árpád. Az 1840-es évek óta nem volt még ilyen
nagyszerû magyar költõ-író együttes. Ezek világnézetileg nem voltak azonos
nevezõn, de összekötötte õket a harc a régi, az akadémikus, az epigonizmus ellen.
Adyt a haladás útján kevesen tudták követni. Legközelebb talán Móricz Zsigmond
állt hozzá, és a maga halk hangvételével, de törhetetlen elõrenézésével Juhász
Gyula. A többieket inkább a polgári radikális jelzõvel lehetne jellemezni, míg
Ady hamarosan túllépett a polgári szempontokon. Azaz pontosabban: Ady költészete
(és publicisztikája) polgári radikális, sõt polgári forradalmi a jelenlevõ
feudális hagyatékkal szemben, de hamarosan már szocialista forradalmi a polgári
ellen. És ezt fejezte ki harcos politikai költészetében.
Saját bevallása szerint nem érdekelte egyéb, mint "politika és szerelem".
Szerelmi költészete szakítás minden hagyománnyal. Hatottak rá a világirodalom
szimbolista dekadensei, de túllépett rajt
works in
- A HALÁL ROKONA
- A SION-HEGY ALATT
- A FEHÉR CSÖND
- A FEKETE ZONGORA
- A FÖL-FÖLDOBOTT KO
- A MAGYAR MESSIÁSOK
- A MAGYAR UGARON
- A TÓ NEVETETT
- A VÁR FEHÉR ASSZONYA
- ADD NEKEM A SZEMEIDET
- ADJA AZ ISTEN
- AZ OS KAJÁN
- ELBOCSÁTÓ, SZÉP ÜZENET
- EMLÉKEZÉS EGY NYÁR-ÉJSZAKÁRA
- GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN...
- HA SZERETLEK...
- HARC A NAGYÚRRAL
- HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN
- HÉJA-NÁSZ AZ AVARON
- INTÉS AZ ORZOKHÖZ
- KOCSI-ÚT AZ ÉJSZAKÁBAN
- KRÓNIKÁS ÉNEK 1918-BÓL
- LÉDÁVAL A BÁLBAN
- NEKÜNK MOHÁCS KELL
- NÉZZ, DRÁGÁM, KINCSEIMRE
- ORIZEM A SZEMED
- PÁRISBAN JÁRT AZ OSZ
- SEM UTÓDJA, SEM BOLDOG ÕSE...
- SÍPJA RÉGI BABONÁNAK
- SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI